Kineziológiai tapasz alkalmazása mell, kar és kéz területeken

Kineziológiai tapasz alkalmazása mell, kar és kéz területeken

Az előző rész végén foglalkoztunk a váll sérülésével és tapelésével, akkor most folytassuk innen tovább, és haladjunk előre.

Az utolsó rész elején a kineziológiai tapasz felhelyezését kezdjük a mellizommal, annak funkciójával, edzésével és sérülésével, valamint ragasztásával, és haladunk a kar, bicepsz, tricepsz, és a kéz részeihez, könyök, csukló, kézfej, valamint ezek betegségeihez, mint a golfkönyök, teniszkönyök, carpaltunner szindróma, ínhüvelygyulladás.

A mellizomzat funkciói, edzése, sérülése:

A mellizom a felsőtest egy elég nagy terjedelmű és kidolgozottsága esetén elég impozáns pontja. Ezért is fektetnek a férfiak nagy hangsúlyt a mellizom edzésre, néha túl sokat is.

A mellizom több részből áll. Nagy mellizom, kis mellizom, Kulcscsont alatti izom és elülső fűrészizom.

Ezeken kívül vannak még mély izmaink is a mellkasban. Ilyen a haránt mellkasizom, bordaemelő izmok, a külső, belső bordaközi izom és a rekeszizom.

A nagy mellizom a mellkas elülső oldalán helyezkedik el, ez az, amitől szép impozáns mellkast látunk egy kidogozott emberen. Ez az izom fontos szerepet tölt be a légzésnél, valamint függeszkedés, mászás során húzza felfelé a mellkast, a kart emeli, illetve húzza le.

A kis mellizom, a nagy mellizom alatt helyezkedik el, és annak munkáját segíti, valamint emeli a bordákat, előre és lefelé húzza a lapockát és a vállövet.

A kulcscsont alatti izom a kulcscsontot lefelé húzza és rögzíti a lapockához, megakadályozza a kulcscsont forgását, védi az alatta húzódó ereket.

Az elülső fűrészizom a mellkas oldalán elhelyezkedő széles legyező szerű izom. Emeli a bordákat és segíti a deltaizom munkáját. Ez az izom csak az alacsony testzsír százalékú embereknél látszik, sokan szeretnének olyan kidolgozott izmokat aminél megmutatkozik a fűrészizom.

A mellizmokat gépi és szabad súlyos edzéssel is tudjuk fejleszteni. Ilyen a fekvenyomás, tárogatás, tolódzkodás, áthúzás, kezdetben a leggyakoribb feladattípus a fekvőtámasz.

A nők kevésbé szeretnek mellizomra edzeni, mert attól félnek, hogy az izomtömeg növekedése miatt a mellük kisebb lesz. Ez ilyen formában nem igaz, hiszen a mellizom megemeli a fölötte található mellet valamint ahogy hasról vagy combról sem tudunk fogyni egy bizonyos izom fejlesztése miatt úgy máshonnan se.

Ahogy minden izmot a mellizmot is meg lehet húzni. Egy óvatlan emelés, rossz testtartás, edzés közben egy nem megfelelően bemelegített izom könnyebben sérül.

A húzódás az egyik leggyakoribb sérülés. Nagyon fontos az edzés előtti bemelegítés, azonban a nyújtani nem szabad mert a nyújtott, laza izmokra inakra edzeni szintén sérüléshez vezet.

A mellizom ragasztása:

mellizom ragasztása

 

A mellizom tapasz segít a mellizom fájdalmának enyhítésében és az izom terhelésének enyhítésében, így az hamarabb gyógyulhat.

A ragasztáshoz 2 db I tapaszra lesz szükség. A kezelt karját oldalra nyújtja, derékszögben behajlítja. Az első tapaszt a felkarról, a váll tetejétől 2 ujjnyira indul és a kulcscsont alatt húzódik egészen a testvonal közepéig. A második tapasz ez alatt szintén a felkarról indul, kicsit fedve az előzőt, és onnan válik szét, kicsit leljebb a szegycsontig húzódik.

A tapaszokat feszítés nélkül helyezzük fel.

A sérülés, fájdalom függvényében szükség lehet az ellentétes oldal, jelen esetben a hát ragasztására is.

 

A felkar izmai, bicepsz és tricepsz:

A bicepsz :

A bicepsz, vagy más néven kétfejű karizom, a felkar ahogy a neve is mutatja két külön fejjel, azonban a könyökizületnél azonos tapadási ponttal rendelkezik.

Funkciója szerint az alkart hajlítja, kifelé forgatja, valamint a felkart előre mozgatja.

Az általános elképzelés szerint lehetetlen az, hogy valaki úgy dolgozza ki a testét, hogy nem dagadnak a bicepszei. Nézzük mivel is edzük meg ezt az izmot igazán. Legjobb gyakorlatunk a karhajlítás. Ezt végezhetjük állva rúddal, kézi súlyzóval, scott padon, csigás súllyal páros bicepsz gyakorlatként. Bicepsz edzésnél, ahogy természetesen minden már izom edzésénél is fontos hogy helyesen végezzük a gyakorlatot, az izom teljes tartományában dolgozzunk, és ne a minél nagyobb súly legyen a legfontosabb, különben nem érjük el a kívánt hatást. Sokan inkább a nagy súllyal, csaló, nem teljes karhajlításokat végzik, így megsérülnek.

A kétfejű karizom is mint minden más izmunk sérülékeny. Túlerőltetés, bemelegítés nélküli edzés, túl nagy súllyal történő edzés esetén előfordul a bicepsz ín gyulladása, vagy szakadása.

A bicepsz ragasztása:

bicepsz ragasztása

 

 

A bicepsz sérülést tudjuk kineziológiai szalaggal ragasztani. Ebben az esetben a kezelt velünk szemben ül, karját előre nyújtva tartja, tenyere felfelé néz. A váll tetejétől a könyökizület aljáig mérünk, majd a sarkok lekerekítése után a szalagunk végét Y-ba ketté vágjuk, azon a részen ahol a könyökizület kezdődik.

A szalagot a váll csúcsától kezdjük ragasztani és feszítés nélkül tesszük fel, végig a bicepsz mentén, a könyökizületnél enyhén ketté válik. Mikor a karját visszaereszti a szalag enyhén ráncolódik.

 

A tircepsz:

A tricepsz, vagy háromfejű karizom, több ponton ered, azonban egy pontban, a könyöknél tapad. Mondhatni a bicepsz párja, hiszen ez az ellentétes oldali izom a felkaron, így sokszor edzük a két izmot egyszerre. Funkciója szerint a könyökizületet feszíti, valamint a felkart hátra húzza. Tricepsz edzések közé tartozik a szűk fekvőtámasz, a tolódzkodás, és a csigás letoltás. Természetesen ez csak pár a tucatnyi tricepsz gyakorlat közül.

A háromfejű karizom szintén sérülékeny, a nem megfeleően megválasztott súly, a bemelegítés hiánya, vagy akár egy rossz mozdulat következtében.

A tricepsz húzódása vagy szakadása nagyfokú fájdalommal jár, valamint azzal, hogy a sérült nem tudja a könyökét kinyújtani.

A tricepsz ragasztása:

tricepsz ragasztása

 

 

 

A háromfejű karizom tapeléséhez a kezelt ül, kezét felfelé nyújtja majd könyökben behajlítja úgy hogy a tenyerével a tarkóját megfogja. A tapet a hónalj hajlat alatti résztől mérjük ki, és a könyök felé, kb félútig. A szalag végeinek lekerekítése után a hónalj alatti részről indulva, a tricepszen végig, kb 25%-ban nyújtva fogjuk felragasztani a könyök izület feletti részig.

Mivel a tricepsz 3 fejen ered, így változik a ragasztás attól függően melyik részt és milyen mértékben húztuk meg.

A bicepsz és tricepsz szakadásai mindenképp orvost igényelnek, és ragasztásuk is szakértővel végeztessük, a további sérülés elkerülése érdekében.

 

A teniszkönyök:

Ha a karon lefelé haladunk, a következő sérülékeny pont a könyök. A teniszkönyök a folyamatos fokozott fizikai igénybevételből eredő íngyulladás, majd csonthártyagyulladás. A könyök külső részén a fezsítőizmok begyulladnak, mely intenzív fájdalommal jár, ami kisugárzik a vállba is. A teniszkönyök megállapításához mindenképp szakorvosi vizsgálat szükséges. A könyök izület környékén a csont megnyomásakor erős fájdalom jelentkezik, ami már csonthártyagyulladásra utal. A betegség tehermentesítéssel, a folyamatos megerőltető munka mellőzésével kezdődik. Itt tud segíteni a kineziológiai tapasz felhelyezése könyökre.

Ha kezeltünk tudja, hogy teniszkönyöke van hiszen már járt orvosnál, a következőképpen helyezünk rá tapet.

A teniszkönyök kineziológiai tapasz felhelyezéséhez 2 szalagra lesz szükségünk.

teniszkönyök ragasztása

 

 

 

A kezelt leül, alkarját egyenesen előre nyújtja, kézfejét lehajtja. Az első szalagot kimérjük a külső könyökdudor és a kézfej között. Ezt felragasztjuk feszítés nélkül, rásimítjuk a könyökdudortól indulva kis ívben, a végpont a kézfej alatt a hüvelykujjnál lesz.

A második szalagot szintén a külső könyökdudortól mérjük az alkar kb harmadáig. Ezt szintén a könyökdudortól indítjuk, majd a kezelt lassan kifelé forgatja a kezét, tenyerét, ezzel egyidőben követjük a mozgását, az alkar harmadáig.

 

 

A golfkönyök:

Akkor beszélünk golfkönyökről, amikor a csukló befelé hajlításában szerepet játszó izmokat túlerőltetjük.

Ebben az esetben a könyök belső fele érzékeny, a csukló hajlításra fájdalmas.

Tünetei közé tartozik, hogy a tárgyak megfogása fájdalmas, erőtlen a kéz, a tárgyak kiesnek a kézből.

Kezelése a fájdalom okának megszűntetése, fájdalomcsillapítás, és a tehermentesítés. Ebben szintén tudunk segíteni tapaszolással.

A golfkönyök ragasztása:

golfkönyök ragasztása

 

 

Ehhez a kezelt leül velünk szembe kezét előre kinyújtva tartja, tenyerét felfelé fordítva lefelé feszíti.

A ragasztáshoz 1 szalagra lesz szükség. Kimérjük a belső könyökdudor és a tenyér pereme között. A végét Y-ba felvágjuk. Az egész szalagot feszítés nélkül ragasztjuk fel. A belső könyökduduortól indul és az Y két vége a kisujj alatt a másik pedig a hüvelykujj tenyérpárnáján végződik. Ragasztás után a kéz visszaeresztésekor a szalag ráncolódik.

 

 

 

Könyökvédelem:

könyökvédelem

 

 

 

Előfordul, hogy a könyök védelmének érdekében szükség van a kineziológiai tapasz könyökre való ragasztására. Ennek oka lehet a könyök sérülése, fájdalma, gyulladása. Ehhez 1 db I szalagra lesz szükség. A kezelt leül, könyökét behajlítva az asztalra helyezi. A szalag két végét a bicepsz közepére és az alkar közepére ragasztjuk, majd a kezelt kinyújtja a karját, és így végig lesimítjuk a ragasztást. A tape folyamatosan a becsukás irányába dolgozik, ezzel védi a könyökizületet.

 

 

 

A csukló:

A csukló az egész napos tevékenységeknek, munkának kitéve, sokféle sérülés érheti. Ezen okok közé tartozhat egy esés, húzódások, gyulladás, számítógépes munka, vagy éppen súlyzós edzés miatti túlerőltetés.  Ezek mindegyike csuklófájdalommal jár, beszűkült mozgástérrel, és ezzel pedig az életminőség romlásával.

Szintén csuklófájdalommal jár az ínhüvelygyulladás, mely szintén túlerőltetés miatt alakul ki. Hasonló tüneteket okoz a csuklóalagút szindróma is.

Ínhüvely gyulladás:

A kézen kialakuló ínhüvelygyulladás a leggyakoribb betegség, amivel ortopéd szakorvoshoz fordulnak. Gyakran alakul ki azoknál, akik számítógép előtt dolgoznak. Az egysíkú, sokszor ismétlődő mozgás következtében, mint a gépelés, egérhasználat, valamilyen hangszeren játszás, vagy akár a házimunka. Fontos a fájdalmas csukló pihentetése, tehermentesítése.

Az ínhüvelygyulladás ragasztása:

ínhüvelygyulladás ragasztása

 

 

 

Pontos diagnózis után történik a kinesio tapasz felhelyezése csuklóra, mellyel segítünk a csukló tehermentesítésében, így a gyógyulási folyamatban.

Ragasztásához 3 szalagra lesz szükségünk. A kezelt ül, karját előre könyökben behajlítja, a tenyeret élén állítva a hüvelykujjat teljesen kinyitva tartja. Az elsőt a hüvelykujjnál kezdjük ragasztani. Y formát vágunk, és a hüvelykujjnál úgy ragasztjuk, hogy körbeöleljük az ujjat. Majd feszítés nélkül helyezzük fel az alkar élén egészen az alkar közepéig. A második szalagot a hüvelykujj párnáján kezdem ragasztani és a kézfej felső részéig ragasztom, feszítés nélkül. A harmadik szalagot pedig a kéz alatt a csuklót körbe, feszítés és átfedés nélkül.

 

Kéztő alagút szindróma:

A carpalis alagút-szindróma esetén a csukló csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak, leszorítják az alattuk lévő középideget, emiatt az ujjakban zsibbadás és fájdalom jelentkezik. Az éjszakai zsibbadások állandósulnak, majd egyre élesebb fájdalom és a kéz elerőtlenedése történik. Ez a későbbiekben a tenyér izmaira is kihat, ami miatt azok elkezdenek sorvadni. Amennyiben elhanyagolják a kezelést, úgy az izmok elsorvadása a kéz szorítóerejének csökkenéséhez, és a napi funkciói elvesztéséhez vezethet.

A kéztő alagút szindróma kezelése:

kéztőalagút szindróma ragasztása

A kinesio tape kezelés akkor alkalmazható amennyibe szakorvos megállapította a kéztő alagút szindrómát. A kezelés a golfkönyök kezléséhez hasonlóan kezdődik.

A ragasztáshoz ebben az esetben azonban 2 szalagra lesz szükség. Kimérjük a belső könyökdudor és a tenyér pereme közötti részt. A végét Y-ba felvágjuk. Az egész szalagot feszítés nélkül ragasztjuk fel. A belső könyökduduortól indul és az Y két vége a kisujj alatt a másik pedig a hüvelykujj tenyérpárnáján végződik. A második szalagot a csukló köré mérjük ki úgy hogy az majdnem körbe érjen. Középről indítjuk a ragasztást, totális feszítéssel tesszük fel a csuklóizület legfájóbb pontjára. Ezt a területet a páciens is előfeszíti azzal hogy a kézfeje lefeszítve van. Csak a csukló feléig ragasztjuk feszítéssel, majd utána feszítés nélkül helyezzük fel a szalagot a csukló másik oldalán egymásra ragasztva. Nem szabad teljes feszítéssel feltenni a tapet, hiszen ezzel elszorítjuk a keringést amivel csak rontunk a helyzeten. Mikor a kezelt visszaereszti a karját a szalag erősen ráncolódik, a csuklópánt összehúzódik, és megemeli a fájó területet.

Hüvelykujj izületre ragasztott tapasz:

hüvelykujj ragasztása

A hüvelykujjunk az ami megkülönböztet minket az állatvilágtól, ezért nem is csoda hogy a hüvelykujjunknál található nyeregizület kopásnak indul, amely az 50 év felettieknek leggyakoribb kopásos betegsége. Ez a fajta betegség fájdalommal és beszűkült mozgással jár.

A tapasz felhelyezésével stabilizáljuk az izületet és tehermentesíti az igénybevett izmokat.

A ragasztáshoz két I szalagra lesz szükség. A kezelt ül, csuklóját egyenesen tartja. Az első tapaszt oldalról ragasztjuk a hüvelykujj izületére feszítés nélkül. A második tapaszt Y-ba hossza felvágjuk, majd , és belülről duplán körberagasztjuk a hüvelykujj körül.

Ezzel a végéhez értünk a testrészek ragasztásának. Fontos, hogy mielőtt elkezdünk ragasztani konzultáljunk orvossal.

 

A kineziológiai szalag szakszerűtlen használatával összefüggő esetlegesen felmerülő problémákért semmilyen felelősséget nem vállalunk, oldalunk szereplő információk nem helyettesítik a szakorvos, szakember véleményét! A kineziológiai szalagot, speciálisan képzett orvosok, masszőrök, gyógytornászok vagy fizioterapeuták tudják a legoptimálisabban felhelyezni – kérjük, forduljon a megfelelő szakemberhez a kinezológiai szalag leghatékonyabb használata érdekében!

 

 

Vélemény, hozzászólás?